Megjelent a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény, valamint annak végrehajtásáról szóló 12/2020. (II.7.) Kormányrendelet módosítása.
A legfontosabb változások a következők:
- évente egy alkalommal, legalább négy, maximum tizenkét hét időtartamra lehetőség van szakképzési munkaszerződést kötni;
- amennyiben a tanuló sikeres szakmai vizsgát tett, a bruttó kötelezettség csökkenthető a szakképzési munkaszerződésre, valamint a tanulószerződésre való tekintettel igénybe vett adókedvezmény húsz százalékának megfelelő összeggel, amennyiben a szerződés legalább hat hónapos időtartamban fennállt;
- a bruttó kötelezettség ötven százalékkal csökkenthető, ha a felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személy a szakirányú oktatásban a szakképzési munkaszerződéssel párhuzamosan fennálló foglalkoztatásra irányuló más olyan jogviszonya mellett vesz részt, amelyben a foglalkoztató a duális képzőhelytől eltérő harmadik személy;
- július 1-től a bruttó kötelezettség csökkenthető a MódTv1.-gyel megállapított 107. § (2) bekezdés a) pontja szerinti mérték hetven százalékával a régi Szkt. szerinti gyakorlati képzést folytató szervezet az általa a régi Szkt. szerint kötött olyan együttműködési megállapodásra tekintettel, amely a gyakorlati képzési kötelezettséget a 125. § (3) bekezdése szerinti tanulóra vonatkozóan az érintett tanuló családi és utónevének és oktatási azonosító számának megjelölésével konkrétan meghatározza. Az adóév munkanapjai közül csak azon napok vehetők figyelembe, amelyek átlagában a gyakorlattal lefedett időszak eléri a napi hét órát. A bruttó kötelezettség csökkentésénél alkalmazandó súlyszorzó mértéke 1,0;
- 2021. szeptember 1-től a duális képzőhely tizenkettőnél több tanulóval és képzésben részt vevő személlyel a szakképzési munkaszerződés megkötésének évét megelőző év átlagos statisztikai állományi létszáma legfeljebb harminc százalékáig köthet szakképzési munkaszerződést. Az ágazati képzőközpont és a tudásközpont tekintetében a megköthető szakképzési munkaszerződések számát az ágazati képzőközpont és a tudásközpont tagja által külön-külön és az ágazati képzőközpont, illetve a tudásközpont által megköthető szakképzési munkaszerződések számának összeszámításával kell meghatározni.